Az előző bejegyzésben már le lettek írva a fura társkeresők legnagyobb csoportjai, de vannak olyan furcsaságok is, amelyek még nincsenek elég jól kielemezve, kutatást igényelnének.

Nagyon sok társkereső nőnél olvashatjuk a bemutatkozóban, hogy arra buzdítanak, hogy írjon nekik a férfiember, ha akar valamit. Ez egy nagyon paradox dolog, ugyan is nagyon sok hölgy pedig arra panaszkodik, hogy mindenki írogat neki, és nem tudja végigolvasni az üzeneteket, törölnie kell a legtöbbet.
A párkereső oldalak túlnyomó részében pedig a tetszésnyilvánításra külön lehetőségek is vannak, így megoldva a tömeges üzenetek problémáit, elméletben... Csakhogy az elmélet nem találkozik a valósággal, mivel a szebbik nemhez tartozók egyszerűen figyelmen kívül hagyják ezeket a tetszésnyilvánító funkciókat úgy, hogy csak egy megerőltető kattintás lenne a dolguk ha kölcsönös az érzés, és úgy már bátran léphetnének tovább a szöveges ismerkedésre.
De jönnek a kifogások, hogy "nehogymá' én csináljak valamit, a férfi kezdeményezzen, írjon nekem", viszont az ezernyi levél már nem olyan tetszetős? Hölgyeim! Döntsék már el, hogy mi legyen! Hát azért kapják a leveleket, mert másra nem figyelnek!
Vagy szívhez szóló személyre szabott üzenetekre várnak? Felejtsék el, mert amekkora a válaszadási hajlandóság, még a legkitartóbb férfi is rövid úton a vágólapról bemásolt sablonszövegekre vált.

A képek is sok kérdést felvetnek, hiszen nagyon gyakran találkozhatunk a társkeresőkön házi kedvencek, rajzfilmfigurák képeivel, vagy hogy a társkereső szerepel a fotón, de egy akkora napszemüvegben, ami a fél arcát kitakarja. Mi a cél ezekkel? Ha ennyire féltik felfedni önmagukat, hogy szeretnének párt keresni?

Van pár párkereső oldal, ahol a kapcsolati státuszt is meg lehet adni, és a célokat is. Az egyik külföldi illetőségű, de nemzetközi szinten használt párkeresőnél meglepődve vettem észre, hogy a "pár" keresők több mint fele "kapcsolatban" státuszban volt, és itt nem a félrelépős társkereső oldalról van szó, hanem egy teljesen szokványosról. Ennyi lenne a múltkori bejegyzésben említett liánozó?
A másik hatalmas furcsaság, hogy a nők túlnyomó többsége a sima "ismerkedés"-t jelöli be célul ahol ez lehetséges. Pedig több válasz is megadható, tehát tökéletesen testre szabható akkor is, ha például valaki elsősorban rendes párkapcsolatot keres, de egy szexkapcsolatra is nyitott... Nem csak az arc, de a célok beismerése sem megy?

De a legérthetetlenebb számomra az, hogy nagyon sok hölgy célul "barátkozás"-t jelöl be. Amikor egy ilyet meglátok felbugyognak belőlem a nem túl szép szavak, mert egyszerűen felháborítónak tartom, hogy egy kristálytiszta céllal rendelkező weboldalra, teljesen köze nincs céllal jár fel, amit egyébként teljesen más helyeken lehetne véghez vinni ahova 99%-os eséllyel már regisztrálva van (Facebook). Olyan ez, mintha autópályán akarnánk paradicsomot ültetni... "Noooormááális???"

Összefoglalva a dolgokat, elképesztő a képmutatás az internetes társkeresők körében, mert sokan még a nyilvánvaló célokat sem ismerik be, és olyan önellentmondásokba bocsátkoznak, ami szinte kizárja a lehetőségét annak, hogy sikerüljön a célja.
Ráadásul olyan ősrégi elavult dogmák, és féligazságok, és tévhitek gátolják a sikert, amikről már szinte mindenki tudja mennyire nem jók semmire, de a társadalmi elvárások ketrecében még is sokan ragaszkodnak ezekhez. Pl "férfi kezdeményezzen", "ha nő kezdeményez az fúúj", "meg kell váratni, ne higgye már azt hogy ilyen könnyű", "minden férfi csak dugni akar", "minden nő csak a pénzt akarja", stb.